2012. február 28., kedd

Kedd

Ma reggel megborotválkoztam, menet közben megreggeliztem, majd dolgoztam 8 órát. Munka után fociztam egyet a kollégákkal, majd hazaérve vacsorát főztem magamnak (chilis csirke rizzsel). Vacsora után bevallottam a 2011-es adóm, majd önszántamból kivasaltam az ingjeimet.

Elég rémisztő.

2012. február 23., csütörtök

Copenhagen

Pentek
Tegnap este a lakotarsaimmal kellett kozossegi eletet elni, beszelgettunk, Martha vacsorat fozott, ami nagyon finom volt mellesleg, de elment vele az egesz este. Ejfelkor felmentem a szobamba, hogy aludnom kell, mert ma meg be is kellett pakolnom reggel, de alvas helyett inkabb megneztem a J. Edgar filmet di Caprio-val. A film nagyon jo, klasszikus minosegi eletrajzi film, meg erdekes is. Aludni nem sok idom maradt.
Reggel fel oraval elobb keltem a szokasosnal, mert delutan hamarabb kellett elindulnom a repterre, es le kellett dolgoznom a 8 orat. 5 elott 10 perccel elindultam a repterre, egy teljes munkanap utan. 30 perc alatt ki is ertem, zsenialis ez a Leiden-Schiphol tavolsag, boven megeri a kicsit dragabb repteri illeteket kifizetni. Check-in, security, es mar csak 20 pecem van a boarding-ig, tokeletes idozites. Azt hiszem kezdek profi lenni a repulovel torteno kozlekedesben. Kar, hogy a veletlennel a profik sem tudnak szamolni. Beszalltam a gepbe, nagyon kenyelmes! Az ulesek nincsenek osszepreselve, szinte uj szaga van a gepnek, indulaskor lenyilo monitorokon uj animacio fut. A Norwegian tortenetet olvasgatom a fedelzeti magazinban. Mindossze 15 eves tarsasag, 2011-ben a legnagyobb terjeszkedes Europaban, 2010-ben az ev legitarsasaga. Nahat. A flottajuk fele vadi uj, a gepek atlageletkora 3 ev! Na ezert ilyen kenyelmes a dolog! Utazo magassagban ingyen wifi! Az a nem semmi. Kar hogy nincs itt a laptopom, most villoghatnek vele, hogy menet kozben posztolok a facebookon.
A repules mindossze 75 perc volt, ez szokatlanul rovid. Landolas kozben a jobb fulem teljesen beallt, nem hasznalt sem a rago, az asitas, sem egyeb trukkok. Fajt is mint az allat. Raadasul meg szidtam is magam, hogy nem volt keznel a fenykepezogepem, mert elkepesztoen szep kilatasunk volt a kivilagitott Koppenhagara. Amszterdam felol kozelitve atrepultunk a teljes varos felett, majd egy jobbkanyarral megfordultunk a tenger folott, tokeletes ralatassal az  Øresund Bridge-re. Vegul kelet felol szalltunk le. Landolas utan irany a vonat, jegyet lehet venni az automatabol, hal istennek mukodik a holland bankkartyam. A vonat pont jott is, 13 perc, es mar a fopalyaudvaron allok. Helena kijott elem, es egyutt mentunk az alberletebe, ami 10perc gyaloglas.
Kevesebb mint 4 ora alatt ertem ide munkabol, es mikozben vacsoraztunk, megint elfogott az az erzes, hogy Europa hihetetlenul pici. Olyan konnyeden jutottam el ide, es olyan termeszetes volt ott ulni az asztalnal, hogy az felelmetes. Gond nelkul lehetne reggelizni a Svajci Alpokban, majd egy kis sieles utan delutan munkaebed Milanoban, este pedig egy kis bulizas mondjuk Berlinben vagy Budapesten. Es ez siman belefer egy napba. El tudnam viselni, ha ilyen eletem lenne.

Szombat
Reggel felkeltunk, es megreggeliztunk a nappaliban. A jo tomeny finn fekete kenyer irto jol esett a holland laza kenyerek utan. Ez a kenyer tema nagyon foglalkoztat mostanaban, egyszeruen nem talaltam meg rendes kenyeret a kozelben. Nemhogy az Albert Hein-ben, de a peksegben sem arulnak a hazunk kozeleben. Reggeli utan zuhany. A furdoszoba 2 nm, ebbol 1 a WC. Eleg vicces. Az ajtora akasztod a ruhad meg a torolkozod, rahuzod a zuhanyfuggonyt, lehajtod a WC uloket, es mar kesz is a zuhanykabin. A furdoszoba hianyatol eltekintve a lakas sokkal jobban tetszik, mint a holland hazak. Van rendes nappali, nyitott konyha ebedlovel, vilagos szobak. Van lepcsohaz, es nincsenek lepcsok a lakasban. De hianyzik is ez!
Sajnos esik az eso. Nem tul idealis varosnezeshez. De nincs mit tenni, csak masfel napom van korulnezni. Indulunk a Carlsberg sorgyarba, ami itt van a szomszedban. A sorgyar egy komplett negyed a varosban, rengeteg epulet, kemenyek, utcak. Jol nez ki nagyon, ko es tegla vegyesen. A bejarat eleg impozans, 2 db 1:1 meretu elefant tart a hatan egy hazat, koztuk meg az ut megy a gyarba. A Visitors Centernel mar total ataztunk az esotol. A bejarhato korut nagyon szep, hasonlo az osszes tobbi sor es alkoholgyarhoz, amit eddig lattam (Heineken, Jameson, Guiness). Ami extra, az a sorkollekcio, ami elegge lelegzet elallito. Egy hatalmas vitrinben tobb ezer uveg sor, kb 100 evre visszamenoleg, mindegyik mas fajta. Csinaltam is jopar kepet. A korut utan a barban 2 pohar sorre voltunk jok, nem voltak rosszak, de nem is extra. Azt hiszem a Belga sorok utan nem tudom elegge ertekelni a finom lagereket. Innen mar csak lejjebb van. Annyi baj legyen.
A sorgyar utan visszasetaltunk a lakashoz, ahol felultunk a bringakra, es elindultunk a biciklis varosnezesre. Esoben. Szelben. Hidegben. Atbringaztunk a belvaroson, majd szetazva es szetfagyva ebed utan neztunk. Vegul egy vendegloben kotottunk ki a Nyhavn kikoto mellett. Iszonyat draga volt, cserebe nagyon finom. Semmi szendvics, semmi olajban sutott daralt lohus. Rendes ebed. Megint csak elgondolkoztam rajta, hogy rossz orszagot valasztottam annak idejen. Arrol nem is beszelve, hogy egesz delelott nem tudtam eldonteni, hogy a szebbnel szebb dan csajokat nezzem, vagy a szebbnel szebb fixiket. Ugyanis mindkettobol temerdek maszkalt az utcan. A dan noknek van stilusuk, jol oltozkodnek. A danoknak draga es stilusos bringaik vannak. Mindegyiknek. Itt tunt csak fel a hatalmas kontraszt Hollandiaval szemben, amikor minden sarkon egy deepV felnis fixi parkolt, hogy a hollandok csupa ocska bringaval jarnak, amikor igy is lehetne!
Ebed utan elneztunk a bevasarloutca fele a belvarosban, majd megelegelve az esot hazatekertunk. Egy alapos piheno utan este ismet betekertunk a varosba, ahol eloszor Helena baratjaval talalkoztunk egy hamburgeres etteremnel, ahol hazi tipusu hamburgert vacsoraztunk, majd tovabbaltunk egy kocsmat keresve. Egy ir kocsmaban kotottunk ki, ahol megittunk ket sort, majd 1 korul hazafele vettuk az iranyt, mert faradtak voltunk.

Vasarnap
Reggeli kozben nagy volt az orom, mert kisutott a nap! Gondoltuk, hogy de jo, vegre jol korulnezunk majd bringarol a varosban. A napi program az volt, hogy eloszor kihasznaljuk a joidot, es atbringazunk a varoson a Kastellet-hez meg a Kis Hableany szobrahoz, majd lakast nezunk. Ugyanis Helena epp lakasnezoben van, venni fog egyet. Jobban megeri, mint berelni, es van ra penze.
Mire befejeztuk a reggelit, es leertunk a haz ele, nem akartam hinni a szememnek, de eleredt az eso. Ugyan joval kevesbe, mint elozo nap, de esett. Ennek ellenere elindultunk, es nekilattunk a programnak. 5 lakas volt aznapra betervezve, 11 tol minden oraban 1. Volt, ahol csak mi voltunk a latogatok, volt ahol nyilt lakas volt, es sokan jottek egyszerre. Ez olyan cucc, hogy meghirdetik, hogy vasarnap 12-12.20 kozott lehet megtekinteni a lakast, es minden erdeklodo egyszerre nezi meg. Az ugynokok mindenhol brossuraval vartak minket, kesz szamokkal, fotokkal, stb. A 2 oras lakas elott volt egy fel orank setalni, mert egymas mellett voltak a lakasok, amiket neztunk. Betevedtunk egy temetobe, ami kiderult, hogy egyreszt nagyon szep, masresz csomo hires dan ide volt temetve. Lattuk Andersen, Kierkegaard es Nils Bohr siremleket is.
A 2 oras lakas utan gyorsan hazatekertunk, felkaptam a csomagom, es gyors bucsu utan indultam is a repterre. Egy kis izgalom meg akadt, mivel a vonat a 13 perces utat 30 perc alatt tette meg, valami gubanc volt a palyan. Mire kiertem a repterre mar csak 10 percem maradt becsekkolni, de ezt is megoldottam egy self-check in terminalnal. A visszafele ut is nagyon gyors volt, es este mar otthon vacsoraztam a szobamban.

2012. február 17., péntek

Utazni jo

A het elso feleben kicsit lebetegedtem a szornyu idojarastol, de ez sem akadalyozott meg a tavasz tervezgeteseben. A hirtelen megnovekedett anyagi lehetosegeimet kihasznalva utazni fogok, megpedig amennyit csak a szabadnapjaim engednek! Mert mire jo a penz, ha nem elmenyekre kolteni!

Februar 17-19 Copenhagen
Norwegian

Megyek, meglatogatom Helenat, aki december ota ott irja a phd-jat. Meg sosem voltam Daniaban, +1. (Errol jut eszembe, meg ados vagyok egy Finnorszag poszttal, ami kesik, nem mulik).

Marcius 1-4 Budapest
KLM

Miutan kedves Malev kollega osszezuhant, kenytelen voltam uj jegyet venni haza, ezuttal a KLM-et valasztottam. Foleg azert, mert Schipholrol indulnak, ahova 30 perc alatt kierek a munkahelyemrol, ami zsenialis. Nincs 2 ora vonatozas Eindhovenbe, idegeskedes az atszallasok miatt, stb. Az ido penz, raadasul amennyivel tobbe kerul a KLM jegyem, azt mind megsporolom a vonatjegyen es a feladott pongyasz aran.

Aprilis 4-10 Reykjavik
Icelandair

Es igen! Vegre el fogok jutni az utobbi 2 ev alom nyaralasara, Izlandra! +2. Nagy egyeztetesek aran kialakult, hogy a Husveti szunetben megyek latogatoba, mert nyaron nem fognak raerni a pajtasok. Ottarnal fogok lakni, es velem majdnem egy idoben fog latogatni Helena Koppenhagabol, es Sezi Delftbol, akik Kristjananal laknak majd. Rajtuk kivul nagy valoszinuseggel ott lesz minden Izlandi ismerosom, milyen sok van beloluk: Siggi, Snorri, Asta, Arna, Atli, Eva.

Ezeken az utakon kivul meg befuthat par kisebb hetvege is, peldaul szivesen meglatogatnam Andrasekat Brusszelben, vagy akar Adamot Madridban, de ezek egyenlore csak halvany otletek.

A felkeszules soran bonuszkent megleptem magam egy uj objektivvel! Utoljara 6 eve vettem barmit is a fenykepezomhoz, mar nagyon erett a dolog. Egy olcso, de annal hasznosabb darabot valasztottam, a Canon 50 mm f1.8 fix obit. Ma este mar be is fogom uzemelni, alig varom :) Ha az idojaras is ugy akarja, akkor nemsokara jonnek a szuper kepek a hetvegerol.

2012. február 3., péntek

Chuck, új lakótársak, repülés

Hát ez a hét elég sűrűre sikerült.

Múlt hét pénteken volt az amerikai NBC adón a Chuck sorozatzáró dupla része, ezzel végzett is a sorozat 5 év után, ennyi volt, finito. Én a Chuck-ot nagyon szerettem, mert a maga nemében egyedülálló sorozat volt. Ha az értékeit kéne felsorolnom, akkor hirtelen ilyesmik jutnának eszembe: szórakoztató, könnyed, kémes akció komédia, szerethető karakterek, irdatlan mennyiségű popkultúrális utalás és inside joke, még annál is jobb vendégszereplők, bátor történetvezetés, és a legfontosabb, Yvonne Strahovski.








Mindezek együtt egy olyan sorozatot alkottak, ami, ha nem is volt mindig a toppon, de abszolút nézős volt, heti 40 perc kikapcsolódás. Ez a sorozat döbbentett rá, hogy bármennyire is tiltakoztam eddig ellene, tényleg van bennem egy jó nagy adag geek (kocka). Próbáltam másoknak is elmagyarázni, hogy mi tetszik ebben a sorozatban, de nehéz megfogalmazni. Arra jutottam, hogy én leginkább az utalások miatt rajongok a sorozatért - ha felfedezem, hogy a háttérben lévő bomba dobozán a zöld mátrix kód fut, vagy éppen az évadzáró rész cliffhangerében az "I know kung-fu" idézettel vadítanak, majd megjelenik Timothy "James Bond" Dalton vagy Carrie-Ann "Trinity" Moss, majd egy klasszikus Casablanca utolsó snittel és egy Harcosok Klubja napszemcsivel zárnak, na akkor nekem mindig fülig ért a szám, és másfél napig csak ezen kattogtam. Az utalások kultúrális merítése hihetetlenül passzolt az ízlésemhez, mondhatni az én világomból idézgettek. Habár nem minden húzása jött be a sorozatnak, de a főhős és a jónő igenis összejöttek az évadok során, és ez ritka, mint a fehér holló manapság. Pedig mi szeretjük a happy end-et, igenis szüksége van rá a nézőknek.
Az utolsó részek már a önmagukra is reflektáltak, volt minden, párhuzamos montázs, díszlet és jelmez ismétlés, na meg természetesen keretes lezárás. Az elmúlt héten teljes nosztalgiában voltam, régi epizódokat néztem, meg werkvideókat a neten, interjúkat a készítőkkel, stb. Hiányozni fog a Chuck.

Tegnap beköltözött 2 új lakó a lakásunkba. Most 5 en vagyunk, John, Shauna, Rob, Martha és én. John az a srác, akivel sosem találkozom, mert sosincs itthon. Az a pár alkalom, amikor beszélünk, nem volt vészes. Shauna a skót lány, aki elképesztően sokat beszél, ráadásul csak szuperlatívuszokban tud kommunikálni, ami egy idő után fárasztó. Ő egy hotel recepcióján dolgozik, mint gyakornok, valamint nem bírja az alkoholt, totál ki tudja ütni magát. Főzni sem szokott, bár azt állítja, hogy tud. Ő sincs sokat itthon, mert velük csináltatják a hajnali meg a késő esti műszakokat. Rob az első új beköltöző, egy meleg holland srác. Elég durván süt róla, de nem is nagyon titkolta. Ha nem elég világos a dolog, csak meg kell nézni a szobáját, kisasztalon gyertyák, polcon üvegbúrában keménycukorka, másik kisasztalon dekoratív teásdoboz és felhalmozott poharak. Tegnap 4 en voltunk este itthon, kicsit ismerkedtünk Rob szobájában, majd egyszer csak meleg srácok táncoltak a laptopján egy videoklipben, közben magyarázott, na ekkor léptem le.
Martha a másik új beköltöző, ő tegnap este cuccolt át, spanyol mexikói, és jófejnek tűnik. Egy 2 szobás apartmanból hozta át az összes cuccát, elég durván nem fér be a szobájába. A konyhába beküldött egy mosogatógépet (életemben először van ilyen a konyhámban, jeee), meg 3 szett tányérkészletet, a lépcsőfordulóba egy kerek asztalt 4 székkel, csokor virággal, ember magasságú ficust. A szobájában irdatlan mennyiségű bútor van, egy kishűtő, meg még ki tudja mi.
Ami nagyon tetszik, hogy 1 pillanat alatt megváltozott a légkör a házban. Eddig mindenki a szobájában csücsült, nem sok szocializáció volt itthon, de az új felállásban máris közös konyharendezgetés meg borozgatás volt, fölösleges kacatok selejtezése, stb. Lehet, hogy élénkebb lesz mostantól az élet.

Slusszpoén: tegnap még nem is volt a házban Martha minden cucca, de már rendezkedett. Egyszer csak kezében egy gitárral megkérdezi, hogy ki játszik gitáron, mert ezt most odaadná valakinek. Nem fér el tőle. Mondtam neki, hogy ugyan nem játszom, de már egy ideje fontolgatom, hogy meg kéne tanulni. Erre a kezembe nyomta, hogy tessék :)

Na ezzel még nincs vége a hétnek, ma bemegyek reggel dolgozni, erre mi fogad az index címlapon, leállt a Malév. Ez csak azért érint kellemetlenül, mert 3 hét múlva velük mentem volna haza egy 3 napos hétvégére. Nem volt mit tenni, foglaltam gyorsan egy új jegyet a KLM -el, de csak 1 héttel későbbre. A pénzem meg majd vagy visszakapom, vagy nem.