Hát ez a hét elég sűrűre sikerült.
Múlt hét pénteken volt az amerikai NBC adón a
Chuck sorozatzáró dupla része, ezzel végzett is a sorozat 5 év után, ennyi volt, finito. Én a Chuck-ot nagyon szerettem, mert a maga nemében egyedülálló sorozat volt. Ha az értékeit kéne felsorolnom, akkor hirtelen ilyesmik jutnának eszembe: szórakoztató, könnyed, kémes akció komédia, szerethető karakterek, irdatlan mennyiségű popkultúrális utalás és inside joke, még annál is jobb vendégszereplők, bátor történetvezetés, és a legfontosabb,
Yvonne Strahovski.
Mindezek együtt egy olyan sorozatot alkottak, ami, ha nem is volt mindig a toppon, de abszolút nézős volt, heti 40 perc kikapcsolódás. Ez a sorozat döbbentett rá, hogy bármennyire is tiltakoztam eddig ellene, tényleg van bennem egy jó nagy adag geek (kocka). Próbáltam másoknak is elmagyarázni, hogy mi tetszik ebben a sorozatban, de nehéz megfogalmazni. Arra jutottam, hogy én leginkább az utalások miatt rajongok a sorozatért - ha felfedezem, hogy a háttérben lévő bomba dobozán a zöld mátrix kód fut, vagy éppen az évadzáró rész cliffhangerében az "I know kung-fu" idézettel vadítanak, majd megjelenik
Timothy "James Bond" Dalton vagy
Carrie-Ann "Trinity" Moss, majd egy klasszikus Casablanca utolsó snittel és egy Harcosok Klubja napszemcsivel zárnak, na akkor nekem mindig fülig ért a szám, és másfél napig csak ezen kattogtam. Az utalások kultúrális merítése hihetetlenül passzolt az ízlésemhez, mondhatni az
én világomból idézgettek. Habár nem minden húzása jött be a sorozatnak, de a főhős és a jónő igenis összejöttek az évadok során, és ez ritka, mint a fehér holló manapság. Pedig mi szeretjük a happy end-et, igenis szüksége van rá a nézőknek.
Az utolsó részek már a önmagukra is reflektáltak, volt minden, párhuzamos montázs, díszlet és jelmez ismétlés, na meg természetesen keretes lezárás. Az elmúlt héten teljes nosztalgiában voltam, régi epizódokat néztem, meg werkvideókat a neten, interjúkat a készítőkkel, stb. Hiányozni fog a Chuck.
Tegnap beköltözött 2 új lakó a lakásunkba. Most 5 en vagyunk,
John, Shauna, Rob, Martha és én. John az a srác, akivel sosem találkozom, mert sosincs itthon. Az a pár alkalom, amikor beszélünk, nem volt vészes. Shauna a skót lány, aki elképesztően sokat beszél, ráadásul csak szuperlatívuszokban tud kommunikálni, ami egy idő után fárasztó. Ő egy hotel recepcióján dolgozik, mint gyakornok, valamint nem bírja az alkoholt, totál ki tudja ütni magát. Főzni sem szokott, bár azt állítja, hogy tud. Ő sincs sokat itthon, mert velük csináltatják a hajnali meg a késő esti műszakokat. Rob az első új beköltöző, egy meleg holland srác. Elég durván süt róla, de nem is nagyon titkolta. Ha nem elég világos a dolog, csak meg kell nézni a szobáját, kisasztalon gyertyák, polcon üvegbúrában keménycukorka, másik kisasztalon dekoratív teásdoboz és felhalmozott poharak. Tegnap 4 en voltunk este itthon, kicsit ismerkedtünk Rob szobájában, majd egyszer csak meleg srácok táncoltak a laptopján egy videoklipben, közben magyarázott, na ekkor léptem le.
Martha a másik új beköltöző, ő tegnap este cuccolt át,
spanyol mexikói, és jófejnek tűnik. Egy 2 szobás apartmanból hozta át az összes cuccát, elég durván nem fér be a szobájába. A konyhába beküldött egy mosogatógépet (életemben először van ilyen a konyhámban, jeee), meg 3 szett tányérkészletet, a lépcsőfordulóba egy kerek asztalt 4 székkel, csokor virággal, ember magasságú ficust. A szobájában irdatlan mennyiségű bútor van, egy kishűtő, meg még ki tudja mi.
Ami nagyon tetszik, hogy 1 pillanat alatt megváltozott a légkör a házban. Eddig mindenki a szobájában csücsült, nem sok szocializáció volt itthon, de az új felállásban máris közös konyharendezgetés meg borozgatás volt, fölösleges kacatok selejtezése, stb. Lehet, hogy élénkebb lesz mostantól az élet.
Slusszpoén: tegnap még nem is volt a házban Martha minden cucca, de már rendezkedett. Egyszer csak kezében egy gitárral megkérdezi, hogy ki játszik gitáron, mert ezt most odaadná valakinek. Nem fér el tőle. Mondtam neki, hogy ugyan nem játszom, de már egy ideje fontolgatom, hogy meg kéne tanulni. Erre a kezembe nyomta, hogy tessék :)
Na ezzel még nincs vége a hétnek, ma bemegyek reggel dolgozni, erre mi fogad az index címlapon, leállt a Malév. Ez csak azért érint kellemetlenül, mert 3 hét múlva velük mentem volna haza egy 3 napos hétvégére. Nem volt mit tenni, foglaltam gyorsan egy új jegyet a KLM -el, de csak 1 héttel későbbre. A pénzem meg majd vagy visszakapom, vagy nem.
